Tanárképző főiskolai tankönyv Tankönyvkiadó, Budapest 1978. ISBN 9631726037 (Antikváriumokban könnyen, olcsón beszerezhető)
Platthy György festőművész, főiskolai tanár a Pécsi Tanárképző Főiskola Rajz Tanszékének vezetője volt. Kodály nyomdokain haladva az 50-60-as években komoly érdemei voltak abban, hogy a népművészet tanítása bekerüljön a rajztanárképzésbe és ezen keresztül az általános iskolai vizuális nevelésbe.
A képzéshez 1968-ban főiskolai jegyzeteket, illetve tanárképző főiskolai tankönyvet írt 1972-ben, kiadása 1978-ig váratott magára, mely 6 évi küzdelem után végül is Bálint Sándor és Sándor István néprajzkutatók közbenjárására jelent meg. Rajztanár generációk nőttek fel rajta, az idősebb rajztanárok, tanítók még ma is használják Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán még most is tanítják önálló tantárgyként, 2 szemeszteren át. Más felsőoktatási intézményben a tantárgy már sajnos megszűnt a tanító és rajztanárképzésben.
Könyvének különlegessége, hogy bemutatja a 20. század avantgárd művészetére hogyan hatott a népművészet és a törzsi művészet, vizsgálja a vizuális nyelv eszköztára milyen sajátos módon jelenik meg a tárgyi népművészet formavilágában, és példákat is mutat a rajzoktatásban való alkalmazhatóságára. Könyvéről a következőket írja: „…Népművészet című főiskolai tankönyvem, amelynek alapeszméje az intellektuális képzőművészet és a népi képzőművészet kölcsönhatásainak bizonyítása. Ez forradalmi lépés volt, mert én már nem fogadtam el a néprajztudomány meghatározásait, amelyek népi díszítőművészetről tárgyalnak. – Alapvető meghatározásomból következett, hogy tárgyi népművészetünk nem csak kollektív művészet, hanem az alkotó egyéniségek hatása is érvényesül, de nevüket gyakran elmossa az idő és a műbírálat hiánya. De tovább élnek az ősi hagyományok és a szomszédnépek kölcsönhatásaiban.” (Új Magyarország Magazin 1992. 11. 21.)
Életútja, népművészet-pedagógiai szempontból:
1908. január 26-án született Kárpátalján, Ungváron kisnemesi családból
Nagyapja Platthy István 48-as honvéd százados, hat identitása alakulására
Ungváron járt gimnáziumba, Ady Lajosnál érettségizett
1929-1933 között Budapesten a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol középiskolai rajztanári és festőművész diplomát szerzett. Mesterei nagybányai festők, Csók István, Benkhard Ágost, Glatz Oszkár
1935-ben Monoron, 1940-ben Pesterzsébeten tanított polgáriskolákban
1941-1944 ungvári ipariskolának az igazgatója, népi táncjátékok rendezése
1945-ben ismét Monoron tanított, majd Németbolyban lett iskolaigazgató
1949-ben Pécsváradra költözött, megyei szakfelügyelő lett, tárgyak gyűjtése
1953-1956-ig a Pécsi Pedagógiai Főiskolán tanított, ekkor minisztériumi felkérésre népművészeti diafilm sorozat forgatókönyvet írt az iskolák számára
1956-1959 között az Egri Pedagógiai Főiskola tanára volt
1959. A népművészet szemléltetése az általános iskolában tanulmánya, szemléltető anyaga Rajztanárok Országos Kongresszusára, Műcsarnokban kiállítva
1959-1972-ig a Pécsi Tanárképző Főiskola rajz tanszékét vezette, az első éveiben kiharcolta a minisztériumban, hogy a népművészet önálló tantárgy legyen a tanárképzésében
1968-ban A magyar nép díszítő művészete című főiskolai jegyzet írt
1978-ban jelenik meg Népművészet című főiskolai tankönyve, három kiadást élt meg. 1979-ben minisztériumi nívódíjat kapott rá.
