NÉPMŰVÉSZET A NEVELÉSBEN - Platthy György Emlékkonferencia és Magyar Örökség Nevelési Konferencia

Ecset és katedra – Platthy György (1908-2003) festőművész bemutatása (video) ITT

Platthy István - Népművészeti formák és szimbólumok (video) ITT

A 2016-es konferencia előadásai (videók) ITT

A 2021-es konferencia előadásai (videók) ITT

dr. Baksa Brigitta konferencia összefoglalója:

A korábbi konferenciák (Pécsvárad - 2008 és 2012, Táborfalva - 2016) központi témája a népművészet alkotó módon való felhasználása volt a vizuális nevelésben.

2021-ben a Gödi Búzaszem Iskola adott otthont a tematikájában kibővített emlékkonferenciának. A rendezvény nemcsak a vizuális nevelésen belül, hanem tágabb pedagógiai kontextusban vizsgálta a népművészet értékeinek gazdag felhasználási lehetőségeit. Jeles személyek fémjelezték a téma fontosságát a köznevelésben és a felsőoktatásban, valamint az alkalmazott néprajztudomány körében. A konferencia fővédnöke Prof. Dr. Kásler Miklós, tiszteletbeli elnöke pedig Prof. Dr. Andrásfalvy Bertalan volt.

Az Emberi Erőforrások miniszterének köszöntője után Pálfi Erika, a Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály vezetője mutatta be a 2020-ban megújított Nemzeti alaptantervben a nemzeti identitás megerősítését szolgáló új elemeket.

Dr. Baksa Brigitta, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanára, a hon- és népismeret tantárgy oktatásban betöltött szerepét és térnyerésének állomásait emelte ki előadásában. Sorra vette, hogy a tantervi változások utóbbi két évtizede alatt a népi kultúrát bemutató ismeretanyag hogyan jutott el a közös követelménytől a választható tantárgyon át a kötelező tantárgyi státuszig.

Nyitrai Péter, a budapesti Piarista Gimnázium és a Váci Utcai Ének-zenei Általános Iskola vizuáliskultúra-tanára, a Nemzeti alaptanterv és a kapcsolódó kerettantervek vizuális kultúrát érintő szemléleti nóvumait emelte ki. Az ismeretátadás helyett az alkotva befogadás, a gyakorlati alkotáshoz kötött ismeretszerzés került a fókuszba.

Várszegi Tibor, a veszprémi Pannon Egyetem docense az óvónő- és tanítóképzés Teremtés rendjéhez igazított alapelveiről beszélt. Hat felsőoktatási intézmény tantervi hálójának vizsgálata alapján jutott arra a megállapításra, hogy a multikulturális szemlélet térnyerése mellett a magyar kultúra értékrendjének érvényesülése háttérben szorult. Kiemelte azokat az alapelveket, amelyeknek érvényesülniük kellene a pedagógusképzésben:

- A női minőség méltóságának visszaadása

- A természet adta tapasztalások felé fordulás visszaállítása

- A kötelességrend és a jogrend egyensúlyának helyreállítása.

Platthy István, művészetterapeuta, a Csontváry Képzőművészeti Stúdió művészeti vezetője a Néphagyomány és művészetterápia című előadásában bemutatta a Pécsi Gyermekotthonban 1989-től működő művészetterápiás alkotóműhely tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy nem a múlt kultúrájának rekonstruálása a cél, hanem a lehetőségek feltárása a múlt gyökereiből táplálkozó értékes kultúra megélése.

Uzsalyné dr. Pécsi Rita, neveléskutató, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola docense, a népművészet személyiségfejlődésre gyakorolt hatását elemezte. Előadásának főbb

gondolatai között megjelent a művészet hatásmechanizmusa, az érzelmi tanulás, és ezek tükrében a népművészetben rejlő lehetőségek feltárása.

Horváth Szilárd, tanár, a Búzaszem Iskola egyik alapítója és vezetője a néphagyomány jövőt építő erejének a nevelésben való hasznosításáról beszélt. Előadásának indító gondolata összegzi mondanivalójának lényegét: „Ha keresztény, magyar és szeretetteljes országot szeretnénk, akkor keresztény, magyar és szeretetteljes nevelést kell adnunk gyermekeinknek.” Ennek kulcsa a népi kultúra gazdag világában, a népmesékben, a népi játékokban, a népzenében, néptáncban rejlő fejlesztési lehetőségek felismerése és alkalmazása a nevelési folyamatban.

Dr. Juhász Zoltán, népzenekutató, népzenetanár, az eurázsiai népzenei térképen megjelenő zenei ősnyelvek és a magyar népzene kapcsolatát tárta fel hangszeres bemutatóval illusztrálva a számos dallamegyezést és hasonlóságot. A népzenei anyanyelvekben egyszerre megnyilvánuló nemzeti sajátosságok és az egyetemesség felismerése segít megfejteni dallamaink eredetének kérdését, egyben rávilágít arra, hogy zenei anyanyelvünk beszélt nyelvünkkel összevethető ősiségű.

Katona Irén, nyugdíjas óvónő, a szerves műveltségre alapozott nevelési-oktatási rendszer egyik kidolgozója, az évkör tevékenységszervező rendjéről beszélt az óvodában. Előadásának alapgondolata az egységes szemlélet kialakítása. A természettel való együttélés során megtapasztalt egyetemes tudás a közösség kultúráján keresztül hagyományozódik át a következő nemzedékre. Ennek óvodai megvalósításához a mesék és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek biztosítanak keretet.

A délutáni előadások sorát Prof. Dr. Andrásfalvy Bertalan, Széchenyi-díjas magyar néprajzkutató, egyetemi tanár videó üzenete nyitotta meg. A formaalkotó és díszítő népművészet nevelésben betöltött szerepéhez kapcsolódó gondolatait osztotta meg a konferencia résztvevőivel. Előadásában tartalmi áttekintést adott a Platthy emlékkonferenciákról és ráirányította a figyelmet a közösség megtartó, formáló erejére.

Szerényi Béla, az Óbudai Népzenei Iskola vezetője, ezüstkoszorús hangszerkészítő-mester, a magyar népzenében rejlő és nemzeti önazonosságunk számára nélkülözhetetlen értékekről beszélt. Kiemelte a tudásátadás intézményesített formainak árnyoldalait és ennek tükrében mutatta be az Óbudai Népzenei Iskolában működő pedagógiai módszertani központ törekvését, a közösségi tudásátadásból induló egyéni technikai fejlesztés és tehetséggondozás folyamatát.

Vetró Mihály, a Nádudvari Népi Kézműves Iskola szakoktatója, művészeti vezetője, a nádudvari módszerről beszélt. Előadásában körvonalazta a kézműves oktatás szerepét az identitás kialakulásában és a kreativitásfejlesztésben. A közös alkotótevékenység gyümölcseként szólt az együtt alkotás öröméről, az egymásrautaltság megismeréséről.

Bese Botond, népzenész, népzenetanár a Búzaszem Iskolában zajló dudaoktatás új útjairól beszélt. A korosztályok képességeihez igazított többlépcsős zenetanítás eredményeként kiemelte, hogy a közös zenélésben, rivalizálás nélkül, mindenki megtalálja a helyét.

Birinyi József, néprajz- és népzenekutató, előadásában a hagyomány, szimbólum, nemzettudat fogalmak tartalmi és történeti áttekintésére vállalkozott, kiemelve a hagyományelemekből, motívumokból kialakuló nemzetmárkázó értékeket.

A keszthelyi Életfa Általános és Alapfokú Művészeti Iskola két pedagógusa is bemutatta sajátos oktatási módszerüket. Eckert Judit, tanító, a szerves magyar műveltségre alapozott írás- és olvasástanítás folyamatát vázolta fel. A módszer szerint a betűket egy hierarchikus rendbe való szerves beépülés folyamatában ismerik meg a gyerekek, ami nagy előnyt jelent a tanulás motivációját és hatásosságát tekintve. Egyed Andrea rajztanárként hangsúlyozta, hogy a népművészet motívumainak megismertetése nem szorulhat csupán a vizuális nevelés keretei közé. Előadásában a népművészetre alapozott matematika oktatásának azon területeit mutatta be, ahol a látvány, az alkotás, az örömérzés és az együtt gondolkodás jelentős motivációt biztosít a tantárgyi eredményekhez.

Balázs Gabriella Eszter, rajztanár, művészetterapeuta és Makoldi Gizella vizuális nevelőtanár előadásában a vizuális nevelésben alkalmazott szerves műveltség illetve a népművészet jegyében zajló alkotástanítás témáját járta körül.

Sevella Zsuzsanna, játékfejlesztő, átörökítő, visszahagyományozó tevékenységet végez a népművészeti mintákkal, motívumokkal. A Mintakincstár foglalkoztató sorozat céljaként a hagyományőrzést, az elődeink által használt mintakincs megismertetését és megőrzését, az ismeretek bővítését, megerősítését, rendszerezését, az önálló alkotómunka segítését és a személyiség komplex fejlesztését emelte ki.

Szabó Gyula, katolikus pap, mezőörsi plébános, a magyar hagyomány, népünk hitvilágának keresztény szellemiségéről beszélt konkrét példák említésével.

Az első napot a hozzászólások és az összegző gondolatok után Platthy György festőművészről szóló dokumentumfilm vetítése „Ecset és katedra” címmel, majd a Búzaszem Iskola udvarán megtartott táncház zárta.

A konferencia második napja Somody Beáta, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének elnökének köszöntő szavaival indult, illetve videó üzenetben köszöntötte a tanácskozást Molnár V. József néplélekrajz kutató.

Fogta Béla rajztanár a vizuális nevelésben a néphagyomány továbbéltetésének lehetőségeiről, a képi anyanyelv kialakulásának folyamatáról beszélt.

Dr. Géczi-Laskai Judit, rajztanár, egyetemi adjunktus, a művészeti nevelés értékét emelte ki előadásában. A téma történeti áttekintését követően a hatékony művészetközvetítés alapelvét fogalmazta meg.

Kissné Dr. Czárán Eszter tanító, a Világnak virága kötetek szerzője, a magyar műveltség megismerését az évkör járásához igazítva mutatta be. Előadásában is megfogalmazott célja a kötetek segítségével a régi emberek életében jelen lévő rend közvetítése.

Zsolnai Gábor, katonai hagyományőrző, a szablyavívásban rejlő lehetőségekről beszélt a magyar ifjúság nevelésében. A férfiminta közvetítése mellett kiemelte a küzdelmek során a belső lelki tekintély és tudatosság elsajátítását.

Falatovics Ádám, az Országos Baranta Szövetség elnöke, előadásában bemutatta a baranta néven ismert harcművészetet, amely a magyar harci testkultúra és játékkultúra fejlesztésével, modern sporttá alakításával népszerűsíti a magyar kultúrát és a hagyományos értékeket.

Dr. Virág András, cserkésztiszt, a regös cserkészetről, a magyar cserkészet egyik útjáról beszélt. Bemutatta a Karácsony Sándor által vezetett portyázásoktól napjainkig zajló regös cserkésztáborok személyiségformáló, életutat meghatározó szerepét.

Mokos Béla, a Búzaszem Alapítvány elnöke, a Búzaszem Iskola tanuláskultúrájáról beszélt. A 16 éve működő intézményben a közösségépítés fontos eszközeként jelen lévő néphagyomány szerepét vázolta fel. A jövő iskolamodelljeként mutatta be a Búzaszem iskolát.

Bognár Erzsébet Katalin, a Magyar Hagyomány Műhelye szervezője, a műhely történetéről tartott előadást, kiemelve a folyamat meghatározó személyeit és törekvéseit. Csósza Zsuzsanna és Huszti Kata pedig a Magyar Örökség Műhely tervezett képzési programját tárta fel.

Az ebédszünetet követően került sor azoknak az intézményeknek a bemutatkozására, ahol a szerves magyar műveltségre alapuló oktatási programok valósulnak meg. Az abai Atilla Király Gimnázium életközpontú nevelési stratégiáját az iskola egyik alapítója, Szilasy György ismertette. Gál Edit, A biatorbágyi Czuczor Gergely Katolikus Általános Iskola alapításának egyik kezdeményezője, az iskola jelenlegi igazgatója, az élő magyar néphagyomány iránti elkötelezettségükről beszélt. M. Komáromi Gyöngyi pedagógiai vezetőként a keszthelyi Életfa Általános és Alapfokú Művészeti Iskolát mutatta be. Takács Zsolt az 1993-ban elsőként alakult nem állami fenntartású művészeti iskola, a Győr-Moson-Sopron megyében működő Harmónia Alapfokú Művészeti Iskola születéséről és csaknem 30 éves történetéről beszélt. Benő-Nagy Réka a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium igazgatójaként a paraszti kultúra szerves egységének tanításának és továbbéltetésének megvalósításáról, a népi kézműves szakmák iskolarendszerű oktatásáról szólt. Nagyné Törő Krisztina az Ópusztaszeren létrejött Ökotanyák Családi Szövetségének keretei között megálmodott, a magas színvonalú, gyakorlatias, család- és egészségközpontú oktatásra törekvő iskoláról beszélt.

A zárszó a népművészettel nevelés konferencia alapgondolatait összegezte: „A magyar néphagyománnyal okos és értelmes, magas érzelmi intelligenciájú, közösségi életre vágyó, a nemzet jövőjét a múlt értékeinek birtokában formálni képes magyar nemzedékeket nevelhetünk.”

Az emlékkonferencia egyúttal a Magyar Örökség Nevelési Szövetség zászlóbontó alkalma is volt. A Kárpát-medencei összefogás elindításának célja, hogy a magyar népművészet, néphagyomány az óvodától az egyetemig fontos szerepet kapjon a fiatalok nevelésében.

A konferencián elhangzott előadások az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Búzaszem Alapítvány kiadásában önálló kötetben is megjelentek a rendezvény időpontjára. A konferencia-ismertető megjelent a Magyar Néprajzi Társaság kiadványában